Nyári feladatsor (1.szint)
E feladatsor elvégzéséhez nincs szükség semmilyen csillagászati távcsőre!
0. Feladat: Mit nevezünk Esthajnalcsillagnak? Látható-e, és ha igen, hol?
Segítségként használd az Internetet, vagy a Csillagászati Évkönyvet!
1. Feladat (Nap): mérd meg egy hónapon keresztül lehetőleg minnél gyakrabban ugyanarról a helyről a delelő Nap (figyelem, nyáron a Nap kb. 13 óra 15 perc körül delel!) árnyékának változását! A méréshez használhatod például egy lámpaoszlop árnyékának a végpontját. Fontos, hogy mindig ugyanabban
a.) Küldd be az adatsort!
b.) Melyik nap volt az árnyék a legrövidebb?
c.) Mit gondolsz, miből adódik a változás?
Hisztorikus magasságmérőeszközök modelljei: balra a Jákób botja,
a legrégebbi idők szögmérő műszere, melyet elsősorban épületek, vagy hegyek magasságának meghatározására használtak. A szögmérés pontossága 0,5º, maximális értéke pedig 40º. A csillagászati quadráns, szextáns és oktáns elődje. A jobboldali képen látható modell annak a szextánsnak a kicsinyített hasonmása amilyennel Tycho de Brahe mérte meg többezer csillag koordinátáját, s a Galilei előtti idők legprecízebb csillagkatalógusát készítette el vele. Az elérhető mérési pontosság 5 szögperc! Bővebb info az AstroMedia honlapján (www.astromedia.de). Próbáljunk a képek alapján hasonló eszközt készíteni (nem megvásárolni!) magunknak!
2. Feladat (Hold és csillagászattörténet): Becsüld meg, milyen magasan delel nyáron a Telihold!
a.) Mit tapasztalsz, nyár elején, vagy nyár végén delel magasabban?
b.) Miből adódik a különbség?
c.) Olvass utána, milyen keresztény és pogány ünnepek kapcsolódnak a holdfázisokhoz! Gyűjts össze minnél többet ezekből!
3. Feladat (Csillagképek): Keresd meg az égen a következő csillagképeket: Sas, Hattyú, Lant, Cepheus.
a.) Rajzold le azokat a csillagokat, amelyek a Lant csillagkép legfényesebb csillaga közelében látsz!
b.) A fentiek közül melyik csillagképben látszik a Tejút egyik részlete?
c.) Befolyásolja-e a Tejút láthatóságát az észlelőhely megvilágítottsága?
d.) Mik a fenti csillagképek (Sas, Hattyú, Lant, Cepheus) latin nevei?
Segítségül nézd meg a http://vizsla.origo.hu/katalogus/tudomany/termeszettudomany/ur-_es_foldtudomanyok/csillagaszat/csillagkepek/ oldalt!
e.) Mik a fenti csillagképek legfényesebb csillagainak a nevei?
f.) Milyen irányban repül a hattyú? És a sas?
4. Feladat (Csillagok és mitológia): Milyen híres útat látsz nyaranta az égen?
a.) Miből áll ez az út?
b.) Keresd meg a térkép alapján azokat a csillagképeket, melyek a fenti út mentén fekszenek!
c.) Mi a köze Csaba Királyfinak ehhez az objektumhoz?
d.) Olvass utána, hogy mekkora a valódi mérete ennek az objektumnak!
5. Feladat (Meteorok-I): Idén se marad ki az augusztusi csillaghullás. A Perseida meteorraj különösen augusztus 7 és 16 közt lesz aktív. Az észlelést a Hold kedvező fázisa is megkönnyíti.
a.) Milyen fázisban lesz a Hold a fenti időszakban?
b.) Mi az a hullócsillag és mekkora a valóságban?
c.) Olvass utána, hogy mit jelent a radiáns-pont!
6. Feladat (Meteorok-II): Szánj egyszer egy órát arra, hogy jól felöltözve (egy gumimatracra, vagy egy nyugágyra kifeküdve) hullócsillagokra vársz. Válassz ki magadnak egy olyan égtájat az öt közül (észak-dél-kelet-nyugat-zenit!), melynek csillagképeit már valamennyire ismered. Ha van egy kazettás magnód, vagy egy diktafonod, akkor vedd fel egy kazettára az észlelésedet. Mondd rá a szalagra a benyomásaidat a meteorokról (fényes/halvány, gyors/lassú, kiindulási csillagkép ís irány, hossz, szín, nyom, egyéb). Ne fogd magad vissza az egyéb megjegyzésektől se, mert visszahallgatva a mégoly lényegtelen dolgok is fontosak lehetnek (jajjdefázom, húazanyjadeszépvolt, minthacsíkothúzottvolna stb.)
a.) Hány meteort láttál az egy óra alatt?
b.) Ha negyedórás időszakokra bontod (az időt a kazettán mérheted) az észlelési intervallumodat, akkor mennyi volt a negyedóránkénti meteorszám?
c.) A legszebb meteort rajzold le emlékezetből!
7. Feladat (Változócsillagok): Keresd meg a Cepheus csillagkép delta, epszilon, dzéta és mü jelű csillagait! A delta Cephei egy pulzáló változócsillag, mely 5 napos periódussal változtatja fényességét. Néha olyan fényes, mint a dzéta, néha olyan halvány, mint az epszilon. A mü szintén pulzál, de periódusa mintegy 2 év.
a.) Milyen színű a mü Cephei?
b.) Kövesd nyomon legalább két héten keresztül a delta Cephei fényváltozását! Oszd gondolatban négy részre a dzéta és az epszilon Cephei közti fényességkülönbséget a következőképpen:
Olyan fényes mint a dzéta
a kettő közt de a dzétához jobban hasonlít a fényessége
fényessége pont félúton a dzéta és az epszilon között
a kettő közt de az epszilonhoz közelebb van a fényessége
Olyan halvány mint az epszilon
c.) Elemezd az észleléseidet. Valóban 5 nap a delta Cephei periódusa?
d.) Olvass utána, hogy miért fontosak a delta Cephei típusú csillagok a csillaghalmazok távolságmeghatározása során!